Első év

Szóval, időm az nem sok van, Hanna drágám egész nap foglalkoztat :))

Az első évet, ha egy szóval kellene jellemezni akkor azt mondanám szuper volt.
Miután megtaláltuk a megfelelő tápszert a pocakjával sem volt semmi gond, leszámítva a bukásokat, de mindig nyakig tömte magát, kevesebbel nem elégedett meg, így nem volt csoda, hogy sokat bukott. Csillapodott a hozzátáplálással, de igazán csak akkor múlt el amikor már csak reggel este kapott tápszert.

Nagyon jó alvó baba volt, igazán jó kis belső órája volt, mert az elején csak aludt, evett óramutató pontossággal 3 óránként. Majd egyre hosszabbakat volt fenn az etetések között, de még 4 hónaposan sem tudott 1 óránál többet fenn lenni, így még ekkor is szinte átaludta az egész napot.
7 hetes korától pedig az éjszakákat is.
Na hát ez nem tartott örökké, amikor elindult a mozgásfejlődés, nálunk is nehezebbek lettek az elalvások. A forgás megindulásakor forogni akart alvás helyett, a mászás megjelenésekor (még nem volt 7 hónapos) mászni akart. A felállással (8 hónapos volt) pedig folyton állni akart. Így az altatások nem voltak könnyűek, de ha elaludt akkor aludt.
9-10 hónaposan már lépkedett a bútorok mellett és 11 hónaposan mindenféle kísérgetés és járássegítő nélkül egyik nap keresztülsétált a nappalin és azóta meg sem állt :)).

Fél éves kora körül napi 3-szor aludt még 2 órákat (ekkor már kezdtek az éjszakák nyügik lenni, kibújt az első foga is).
8 hónaposan napi 2-szer aludt, 2-3 órákat, majd egy évesen álltunk át az egy alvásra ami 1,5-2,5 óra alvást jelent ebéd után.


Nagyon hamar elkezdtem a hozzátáplálást, így fél évesen a főétkezéseket már kiváltottam főzelékkel, gyümölccsel, egy éves kora óta pedig azt eszi amit mi. Kicsit visszavettem a fűzerezésből.

Szerencsére nem válogatós (még), mindent megevett a kezdetektől, legyen az zöld, vagy piros....
Egyedül a déli gyümölcsöket nem bírja, a mangót kihányja, a nagyadag banántól pedig hasgörcse van és hasmenése (pedig azt hittem az székletfogó, de nála nem).

Volt, van egy kis ekcémája, így a keresztreakciós ételeket kerüljük, ha nagyon kipirosodnak a foltok.

Ami még nagy trauma volt a pelenkakiütés. Bőrgyógyász szerint a pelenka türkizkék színezőanyagára allergiás, így olyat kellett keresni ami hófehér. A dm saját márkás jó, de csak nappal 2-3 órára, az éjszakát nem bírja. Huggies-t javasolták nagyon bevált az ultra comfort 4-es, hófehér, isteni nedvszívó, soha nem volt vele baleset. Persze kis hazánkban nem forgalmazzák így marad a netes rendelés. De most nagyon el vagyok keseredve mert az utolsó rendelésnél már ez is kék belül, ez már a 2016-os gyártmány. Nem tudom mi lesz ezután. Most kísérletezünk, hogy vajon arra allergiás-e. Jajj mért kell valamit elrontani ami jó.....

Szerencsére a betegségek is elkerültek bennünket egy kisebb megfázást és a háromnapos lázat leszámítva, pedig hetente egyszer járunk közösségbe (kerekítő) és a keresztgyerekek sokat látogatnak bennünket, így bölcsis, ovis és sulis bacikat is kapunk.

Ahogyan a mozgásfejlődése robbanásszerű volt, úgy a kézügyessége is szuperül halad(t), összerakja a 8 elemű montessori tornyot, a formabedobót is ügyesen használja. Beszédfejlődésben is jeleskedik, nagyon sok mindent mond (persze vagy az első szótagot vagy az utolsót vagy b-vel sokmindent, így a pl. a bába szövegkörnyezet függő: jelenti - lába, sába (ez egy lónak a neve, nagy lómánia van), szobába....stb).
Az állathangokat szinte kivétel nélkül tudja, ami érdekes, hogy a malacra torokból köhög (először azt hittem tényleg köhög, mire rájöttünk, hogy az a malacka hangja), a csacsi á-á, a tyúk, kot-kot, a kakas, kukúúú.....

Apát mondta először, majd mama, papa. Én sokáig nyenye voltam, majd nyanya, majd annnnnya, most már csak simán anya.

Öltözik, takarít, egyre önállóban eszik, iszik. Igazi nagylány már.

Az étel az "memmme". Minél éhesebb annál rockosabban adja elő, hogy memmme.
Az innivaló pedig "inni".

Jelenleg a nőket 4 kategóriába sorolja:
- van baba (még a kisiskolás lányokra is ezt mondja és természetesen most magát is így hívja),
- van anya (ez lennék én)
- van mama (azokat hívja így akik, jól elvannak vele, kedvesek, játszanak, hoznak valamit, így jelenleg elég sok mamajelölt van, kortól függetlenül)
- és van néni (ők az idegen felnőtt nők)

Tudja, hogy a kályha és a sütő meleg, kézfeltartással és háházva jelzi azt, és ha hideg van arra pedig azt mondja, hogy huhuhuhu, be-ki szívva a levegőt.

Mindent megért, tényleg mindent. Én a kezdetektől úgy is beszéltem vele, mintha értené, de érti is.

Ami még számomra nagy dolog, hogy tud egyedül játszani, persze nem órákon keresztül, de 5-10 perc egy ekkora gyereknél egyedül szerintem nagyon sokat jelent, főleg nekem. Imád kuckózni, a kuckó az "kukkó". Abba rejti el a számára fontos játékokat, néha csak beül és lapozgatja a könyveit, építőkockázik, imádom.

Mindenben segít, persze egy ágyneműhúzás, ami normál esetben 5 perc, vele félóra, de együtt vagyunk, játszunk és a munka is megvan. Próbálom játékosan bevonni mindenbe.

Készülünk a bölcsibe is. 1,5 éves kora körül viszem, bár lehet hogy kicsit hamarabb, ha nem tudják a helyet tartani nekünk.

Fogak: na ez egy nyűgös téma, még közel 15 hósan is csak 7 foga van, de ezekkel is megszenvedtünk. Bedagad, majd kiszúrja az ínyét, olyan hegyes, de onnan 2 hónap (nem vicc).
A gyógyszertári fogínyecsetelő mindennapi "jóbarátunk".

Most már kezdi az akaratát is érvényesíteni és egyre türelmetlenebb.

Egyébként vidám, kiegyensúlyozott, közösségi gyerek.

Hát így, akárhogyis, de a MIENK.