Nem megy a blogírás, de továbbra is olvasok mindenkit. De most jelentkezem néhány sorral.
Hanna már igazi nagylány. 2 éves elmúlt, folyékonyan, tisztán beszél és 3 hónapja szobatiszta (nappalra). Ebben sokat segített a nyár és a bölcsis gondozók is. A bölcsit szereti, persze tavasszal amikor kezdte, ő is elkapott minden féle nyavaját. A beszoktatás álomba illő volt, nála 2 hónappal később volt néhány nehéz napunk.
Mozgásigénye óriási, folyamatosan azt lessük mivel lehet kellően lefárasztani. Az éjszakákat alapvetöen átalussza, max egy-egy ébredés van, ha nem találja a cumiját. De ha az előkerül, akkor alszik is tovább.
Szókincsén én magam is megdöbbenek néha. A "mi ez?" korszakon már túl vagyunk, most kezdődött "miért?", melyet még a hatodik válasz után is meg tud ismételni. Kicsi kora óta sokat mondokázunk, énekelünk, hihetetlen milyen bonyolult szövegeket is vissza tud mondani. Nagyon édes ahogy probál énekelni.
A fogaival megszenvedtünk eddig és 3 nagyörlő még hátra van.
Hisztik nálunk is vannak, de egyenlőre kezelhetőek. Aranyos ahogy összerakta magában mi a szófogadás, erre a kérdésre azt válszolja, hogy " amit anya meg apa mond, meg kell csinálni"....
Nagyon várja már a Mikulást, aki az ő állítása szerint hajót hoz ajándékba (?). Fogalmam sincs ezt honnan szedte, de ez legalább teljesíthető és nagy lesz a boldogság.
